Liszt Ferenc: 1. magyar rapszódia
Liszt Ferenc: 2. (A-dúr) zongoraverseny
Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra
Karmester:
Fischer Iván
Közreműködők:
Ökrös Oszkár, cimbalom
Dejan Lazić, zongora
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. április 1. szombat, 15:30
Liszt Richard Straussra gyakorolt hatásáról sokat írtak a muzikológusok. E hatások közül a legnyilvánvalóbb a szimfonikus költemény műfaja, amelynek kitalálója és első nagy képviselője Liszt volt, és akinek a nyomdokaiba a fiatal Strauss lépett. Közös szál kettejük között Hans von Bülow, aki Straussnak mestere, Lisztnek pedig tanítványa (és veje) volt, de kettejük között annyi a kapcsolódási pont, hogy Liszt és Strauss egy műsorban már-már kézenfekvő ötlet. Koncertünkön a két szerző három műfajban írott reprezentatív alkotásai hangzanak el.
Az ifjú Lisztre mély benyomást tettek a cigányzene jellegzetes vonásai, ritmikai szabadsága, szokatlan modulációi, különös hangszínei. A zeneszerző 1840 és 1843 között jelentette meg Magyar dallok (sic!) című gyűjteménye darabjait, majd 1847-től kezdve a Magyar rhapsodiákat. E zongoraművek közül választotta ki azt a hatot, amelyeket zenekari köntösbe öltöztetett, és amelyek azóta is a klasszikus zenekari repertoár népszerű darabjai.
2. zongoraversenyét Liszt hosszan érlelte. Amikor 1839-ben hozzákezdett, még világjáró virtuóz volt, mire 1861-ben befejezte, már visszavonult a pódiumtól, és idejének nagy részét az alkotásnak szentelte. Az egytételes, valójában öt szakaszból álló versenymű egyetlen téma különböző karaktereit mutatja be. A weimari ősbemutatót a szerző a karmesteri pulpitusról irányította, a zongoraszólamot pedig tanítványa, az a Hans von Bronsart játszotta, aki később a weimari színház intendánsaként Strausst leszerződtette.
Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra
Richard Strauss korán felfedezte magának a szimfonikus költemény műfaját. Az Aus Italien című zenekari fantázia után még a 19. század nyolcvanas éveiben megírta a Macbethet, a Don Juant és a Halál és megdicsőülést. Az Imigyen szóla Zarathustra már a befutott komponista műve, aki a következőket írta a darabról: „Nem szándékoztam filozofikus zenét írni, vagy akár zenei portrét festeni Nietzsche nagy művéről… A szimfonikus költemény Nietzsche géniuszának hódol, s ez a géniusz az Imigyen szóla Zarathustra című könyvben mutatkozik leginkább meg.”
Joseph Haydn: 35. (B-dúr) szimfónia, Hob. I:35 Carl Philipp Emanuel Bach: 1. (a-moll) csellóverseny, H. 432 Leoš Janáček: Idill, JW 6/3
Hat szerző, hat mű, hatvanhat év, de semmi ördögtől való. Sőt, a szezon egyetlen BMC-ben tartott programja többször az ég és a mennyek felé irányítja tekintetünket. Joggal nevezhetjük az estet kortárs koncertnek, noha az 1940-től 2006-ig ívelő zenékből mindössze egy született az ezredforduló után.
Folytatódik Takács-Nagy Gábor sorozata! Még szerencse, hogy a két bécsi klasszikus, Haydn és Mozart szimfonikus életműve elegendő munícióval szolgál a…
Ritkán hallható szvit, klasszikus versenymű, Bach előtti tisztelgés és egy szimfonikus életmű záróköve. Ezt kínálja az északi levegőt árasztó, helyenként…
Stefanie True (szoprán) művészeti vezető és barokk hegedű: Midori Seiler barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
