Zenekari koncert - Bartók
Hangversenyünkön Bartók két táncszínpadra írott művét, A csodálatos mandarin című pantomimot, és A fából faragott királyfi című táncjátékot mutatjuk be – szcenírozott változatban, Gergye Krisztián koreográfiájával.
Hangversenyünkön Bartók két táncszínpadra írott művét, A csodálatos mandarin című pantomimot, és A fából faragott királyfi című táncjátékot mutatjuk be – szcenírozott változatban, Gergye Krisztián koreográfiájával.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. május 14. vasárnap, 15:30
Bartók Béla: A csodálatos mandarin
Lány: Jurák Bettina, Dányi Viktória
Csavargók: Matkovics Norbert, Frigy Ádám, Grecsó Zoltán
Mandarin: Gergye Krisztián
Gavallér: Baraksó István
Fiú: Szeri Viktor
Továbbá: Simkó Beatrix, Nagy Csilla, Bálint Adél
Bartók Béla: A fából faragott királyfi
Királylány: Bálint Adél
Királyfi: Matkovics Norbert
Tündér: Nagy Csilla és Simkó Beatrix
Fából faragott királyfi: Gergye Krisztián
Erdő, patak: Jurák Bettina, Dányi Viktória, Frigy Ádám, Grecsó Zoltán, Baraksó István, Szeri Viktor
Karmester: Fischer Iván
Koreográfus: Gergye Krisztián
Jelmez: Béres Móni
Smink, maszk: Kàrolyi Balázs
Két remekmű, amelynek teljesen más sors jutott osztályrészül. A Balázs Béla szövegére írott táncjáték elementáris sikere után a Lengyel Menyhért történetére komponált pantomim megbotránkozást és elutasítást váltott ki, az 1926-os kölni bemutató után be is tiltották. A budapesti Operaház csak 1956-ban tűzte műsorára, azóta viszont a magyar zenetörténet egyik kimagasló csúcsteljesítményeként kivívta állandó helyét a koncerttermekben és a táncszínpadokon.
„Talán furcsán hangzik – nyilatkozta Bartók A fából faragott királyfi bemutatójának napján –, de megvallom, hogy e balett megírására A kékszakállú hercegvára című operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott… Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történeteivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre.” A darab elementáris sikere a Kékszakállú előtt is megnyitotta az utat.
Nehezebb sors jutott A csodálatos mandarinnak, amelynek színpadi pályája botránnyal indult: a Szenkár Jenő vezényelte 1926-os kölni bemutató után a város főpolgármestere, Konrad Adenauer betiltotta a mű további előadásait. Bartók a Nyugatban talált rá Lengyel Menyhért történetére, amelynek megzenésítésébe 1918-ban fogott bele. „Pokoli muzsika lesz, ha sikerül, az eleje… rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés; egy világváros utcai forgatagából vezetem be a hallgatót az apache-tanyára” – írta feleségének a zeneszerző, aki Lengyel Menyhért pantomim-szövegkönyvében az emberi lét nagy kérdéseit, férfi és nő, szenvedély és kiszolgáltatottság, gyönyör és fájdalom ősképleteit fedezte fel és zenésítette meg.
Stefanie True (szoprán) művészeti vezető és barokk hegedű: Midori Seiler barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
A kamarazenekari művekből szemezgető Concertino sorozat ezúttal északra tartó zenei expedíciót indít.
Haydn Mozart Rusinek Honeck
A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a…
Ritkán hallható szvit, klasszikus versenymű, Bach előtti tisztelgés és egy szimfonikus életmű záróköve. Ezt kínálja az északi levegőt árasztó, helyenként…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!