Johann Sebastian Bach: a-moll szvit (Werner Breig rekonstrukciója)
Johann Sebastian Bach: d-moll versenymű két hegedűre és vonósokra, BWV 1043
Georg Philipp Telemann: G-dúr zenekari szvit, „La Bizarre”, TWV 55.G2
Georg Philipp Telemann: G-dúr versenymű két brácsára, TWV 52.
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 03. Juni 2017 15:30
Historikus együttesünkkel rövid története során a „régizenész” szakma kiválóságai foglalkoztak, köztük Sigiswald Kuijken, Reinhard Goebel, Jos van Immerseel, és a koncertünket most irányító Midori Seiler. A német–japán származású világhírű barokk hegedűs csak ebben az évadban másodszor dolgozik a Fesztiválzenekar barokk együttesével. Egy-egy produkciót ilyenkor hosszú műhelymunka előz meg, ahol az amúgy modern hangszeres muzsikusok elmélyülnek a régi zene historikus előadásmódjában. Midori Seiler és a barokk együttes ezúttal Bach, Telemann és Händel zenéjét hozza közelebb a közönséghez.
Bach négy zenekari szvitje közül talán a legnépszerűbb a vélhetően még Köthenben keletkezett h-moll szvit. A budapesti közönség nem a megszokott formájában hallhatja a művet, amely a zenetudósok feltételezése szerint eredetileg a-moll hangnemű volt, és vonószenekar szólaltatta meg. A Bach-tudós Werner Breig ezt a változatot rekonstruálta.
A zenetörténet hat Bach-hegedűversenyről tud, amelyek közül három elkallódott. A két hegedűre írott d-moll versenymű Bach és a lipcsei Collegium Musicum hangversenyein, a Café Zimmermannban szólalt meg. Mennyei szépségű lassú tételét Bach jeles 19. századi életrajzírója, Spitta „ének-igazgyöngynek” nevezte.
…noha már meglehetős számban csináltam efféléket, ezek nekem soha nem fakadtak igazán szívemből, de legalább annyi elmondható róluk, hogy nagyobb részüknek francia szabása van” – írja egyik életrajzában Georg Philipp Telemann, akitől a La Bizarre című szvit és a két violettára írott G-dúr concerto hangzik el. (A violetta a brácsa és a gamba közötti méretű hangszer volt, de kikopott a gyakorlatból, ezért a művet brácsán szokták előadni.)
Händel hamburgi, római és firenzei tartózkodásai után 1708 áprilisában Nápolyba utazott, ahol három hónapot töltött. Ebben a tapasztalatokban és élményekben gazdag időszakban született a hangverseny záró darabjaként elhangzó szopránkantáta, amelynek szövege a megözvegyült Julia Agrippina császárnő (i. sz. 15–59.) fiktív monológja, röviddel meggyilkolása előtt.
Vonzások és választások Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével; A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
Camille Saint-Saëns: 3. (h-moll) hegedűverseny, Op. 61 Pjotr Csajkovszkij: Manfréd-szimfónia, Op. 58
Jörg Widmann igazi zenei polihisztor. Nemcsak hangszere, a klarinét egyik legnagyobb élő mestere, de kiváló zeneszerző, hangszerelő és karmester is. Kompozíciói fogyaszthatók, szórakoztatók, elgondolkodtatók és ötletesek, műsor-összeállításai átgondoltak, harmonikusak.
Mámorító barokk Vivaldi - Pergolesi - Boccherini - Galuppi - Mozart - Jommelli - Binon - Malov - T’Hooft
Műsor: Robert Schumann: 3. (Esz-dúr, „Rajnai”) szimfónia, Op. 97 Richard Wagner: A walkür – Wotan búcsúja és tűzvarázs
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
