4
A klasszikus vonal
Műsor: Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op. 22 / Prokofjev: 1. D-dúr szimfónia op.25
Közreműködik: Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Bényi Tibor
Læs mere
Køb Billetter
program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 18. Marts 2025 19:00
Antonin Dvořák egy bőkezű ösztöndíjnak köszönhetően – mindössze tizenkét nap alatt – 5. szimfóniájával egyidőben komponálta öt tételes vonószenekari Szerenádját. Bemutatására 1876 decemberében, Prágában került sor, melyet rövidesen a zongora négykezes verzió megjelenése is követett. A zeneszerző a darab alapvetően szórakoztató, divertimento jellege ellenére sem mondott le a karakterek és hangzások gazdagságáról, hiszen pazarul hangszerelt szimfonikus darabjai mellett sem tűnik kevésbé színesnek a mű partitúrája. Dvořák Vonósszerenádja öt tételből áll: Moderato, Tempo di Valse, Scherzo: Vivace, Larghetto, Finálé: Allegro vivace. A finálé kivételével – amely szonátaformában íródott – minden tétel alapjában ABA formát követ. A mű tételei során gazdagon ötvözi a cantabile jelleget, a lassú keringőt, a humoros emelkedettséget, a lírai szépséget és a fergeteges zárótételt. Különösen érdekes, ahogyan a Valse tételben a szerző a középső trió részre teszi hangsúlyt, meghaladva a szokásos kereteket. Az E-dúr szerenád a legjobb bizonyítéka annak, hogy a cseh mester a kisebb formák, kamara műfajok esetén is őrizte sokrétű, szimfonikus jellegű gondolkodásmódját.
Megérne egy komolyabb elemzést, hogy vajon miként befolyásolta Szergej Prokofjev zeneszerzői pályájának alakulását az a tény, hogy egész életét Sztálin gyanakvó tekintete kísérte. Noha előadóművészként és komponistaként az Egyesült Államokban, Japánban és Nyugat-Európában is óriási érdeklődést váltott ki, gyakorlatilag megmaradt a szovjet zeneszerző mintapéldájának. Időnként zsúfolt, talán nehezen befogadható művei és közérthetőbb alkotásai (pl. filmzenéi) mindig megtalálták helyüket a hatszor elnyert Lenin-díj, illetve a formalista, dekadens kultúrpolitikai minősítések kereszttüzében. Prokofjev 1918-ban bemutatott I. D-dúr szimfóniája jellegében Haydn és Mozart stílusán alapszik, de nem követi szigorúan azokat. A mű megszületését a szentpétervári konzervatóriumban folytatott karmesteri tanulmányai is befolyásolták, ahol tanára többek között Haydn vezénylésére tanította növendékeit. A klasszikus elődök hatása a könnyed, légies partitúrában és a külső tételek gyors tempójú nyüzsgésében mutatkozik meg leginkább. Ezúttal Prokofjev vidékre húzódva – zongora nélkül – fejben komponálta meg új darabját, mely így rendkívül eleven, játékos zenekari szólamokban öltött testet. A szerző jellegzetesen egyéni hangja érzékelhető már abban is, ahogyan témái oda-vissza lépkednek a szomszédos hangnemekbe, mielőtt visszatérnének szokásos helyükre. Ezek a megállapítások különösen érvényesek első tétel második témájára és a harmadik helyen álló frappáns Gavotte tételre. Az eredetileg elképzelt zárótételt félretéve Prokofjev egy új finálét készített a szimfóniához, mely fényes dúr ragyogásával és ellenállhatatlan lendületével a 20. század egyik legnépszerűbb zenekari kompozíciójává vált.
– baljos –
Aktuelt
Joseph Haydn: 72. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:72 Wolfgang Amadeus Mozart: 2. (Esz-dúr) kürtverseny, K. 417 Joseph Haydn: 1. (D-dúr) kürtverseny, Hob. VIId:3 Wolfgang Amadeus Mozart: 2. (D-dúr) divertimento, K. 131
PÅ PLAKATEN
Richard Strauss: Don Juan, Op. 20 Samuel Barber: Hegedűverseny, Op. 14 Dmitrij Sosztakovics: 5. (d-moll) szimfónia, Op. 47
Robert Schumann 3. (Esz-dúr, „Rajnai”) szimfónia, Op. 97 Szünet Richard Wagner A walkür – 3. felvonás 3. kép A koncert…
Műsor: Robert Schumann: 3. (Esz-dúr, „Rajnai”) szimfónia, Op. 97 Richard Wagner A walkür – 3. felvonás 3. kép
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.