
Nagyzenekari koncert: Bartók
Vonzások és választások
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével;
A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
több
Vonzások és választások
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével;
A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. szeptember 20. szombat, 19:45
Láng Dorottya (Judit)
Cser Krisztián (Kékszakállú)
Duda Éva Társulat
vezényel: Fischer Iván
„Hol a színpad? Kint-e vagy bent?” – kérdezi a regös A kékszakállú herceg vára prológjában. A dilemma Bartók mindhárom egyfelvonásosában – a most megszólaló művek mellett A fából faragott királyfiban is – megjelenik, hiszen amit látunk és hallunk, valójában mindig belső dráma. A férfi és nő lelkületét és kapcsolatát boncolgató zenei tanmesékből elsőként a szerző egyik legkedvesebb műve, A csodálatos mandarin testi-lelki kérdéseket feszegető cselekménye elevenedik meg a Duda Éva Társulat közreműködésével. A szünet után a férfilélek legmélyebb bugyraiba szállunk alá: a Kékszakállú bőrébe bújó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Cser Krisztián és a Juditot megformáló, világszerte méltatott Láng Dorottya nyitja ki a zenetörténet hét leghíresebb ajtaját.
„Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak” – kezdi A csodálatos mandarin történetének leírását Bartók Béla. Lengyel Menyhért rémmeséjében az apacsok nem tudják ellátni a két szegény férfi után érkező tehetős kínai baját, aki szerelmével ostromolja a lányt. Fojtogatás, karddöfés és akasztás sem segít. Végül a lány megadja a mandarinnak, amire vágyik, mire az holtan esik össze. Bartók egyfelvonásosa 1926-os kölni ősbemutatóján botrányt kavart, a polgármester a nyílt színen ábrázolt orgazmus miatt betiltotta a további előadásokat. A témán túl progresszív a zene is. Bartók elszakad a klasszikus tonalitástól, és kifejezőeszközként alkalmazza a disszonanciát. Előtérbe helyezi az ütősöket, szokatlan szólamot ír a fúvósoknak, vad, ritmikus, pulzáló hangzással ábrázolja a történetet – legalábbis zeneileg. Ami a látványt illeti: a 2023-as nagy siker után a közönség ezúttal is a lendületes és merész koreográfiáiról ismert Duda Éva Társulat táncosainak értelmezésében tekintheti meg a pantomimot.
Ugyancsak repertoárdarab A kékszakállú herceg vára, amely Bartók első színpadi műve. A gyakran asszonyfaló szörnyetegként ábrázolt Kékszakállt 1440-ben ítélték halálra több feleség meggyilkolása miatt. Ezt az igaz történetet dolgozta fel többek közt az író Balázs Béla is, aki művével a „székely népballadák dramatikus fluidumát” kívánta „színpadra nagyítani”. Bartók figyelmét felkeltette a ballada filozófiai mélysége, a lélek rejtelmeinek e szép ábrázolása, így operát komponált belőle. A művet 1911-ben a Lipótvárosi Kaszinó játszhatatlannak ítélte, az operaházi bemutatóra egészen 1918-ig kellett várni. A Kékszakállúnak látszólag két szereplője van, ám Judit és a herceg mellett nem szabad megfeledkezni a három régi asszonyról, a darabot prózával bevezető regösről, valamint a zene által életre kelő, egy alkalommal fel is sóhajtó várról sem. A hét ajtó mint hét szimfonikus tétel követi egymást: a kínzókamra, a fegyveresház, a kincseskamra, a virágoskert, a fényes birodalom, a könnyek tava és a régi asszonyok terme jellegzetes disszonanciákkal, finoman kikevert hangszínekkel és bámulatos hangnemtervvel kap egyedi, mégis egységbe simuló karaktert.
Folytatódik Takács-Nagy Gábor sorozata! Még szerencse, hogy a két bécsi klasszikus, Haydn és Mozart szimfonikus életműve elegendő munícióval szolgál a karmester számára.
Kontinenseken átívelő műsorral érkezik a 20–21. századi zene Grammy-díjas nagykövete. David Robertson nemcsak híresen jó hangulatot teremt maga és a vele dolgozó zenekarok között, nem csupán magas fokú muzikalitásával és letisztult mozdulataival varázsolja el közönségét, de mindig ötletes, kalandos, izgalmas programokat állít össze.
december 26. péntek 19.45 Budapest Kongresszusi Központ Johann Sebastian Bach: Karácsonyi oratórium – 1., 2., 3. és 6. kantáta, BWV 248 Julian Prégardien (tenor) Julija Lezsnyeva (szoprán) Olivia Vermeulen (mezzoszoprán) Hanno Müller-Brachmann (basszbariton) Collegium Vocale Gent (művészeti vezető: Philippe Herreweghe) vezényel: Fischer Iván
Hegedűfejedelem Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, Op. 61 Richard Strauss: József-legenda, Op. 63
Camille Saint-Saëns: 3. (h-moll) hegedűverseny, Op. 61 Pjotr Csajkovszkij: Manfréd-szimfónia, Op. 58
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével; A kékszakállú herceg…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!