"Ha a Fesztiválzenekar programján Haydn és Mozart műveit látja, a rutinos zenehallgató már tudja: Takács-Nagy Gábor ismét feledhetetlen koncertre készül. A bécsi klasszikus mesterek szimfonikus darabjai mindig életerőtől telve, frissen és ötletesen szólalnak meg a Prima Primissima-díjas karmester keze alatt.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. október 15. szombat, 15:30
A szerzőktől megszokott derű helyett ezúttal a sötétebb, feszültebb moll zenék világa kerül középpontba Haydn első Sturm und Drang irányzatba illő zenekari művével és Mozart meglepően súlyos és mély „Prágai” szimfóniájával. A kettő között kisüt a nap: a BFZ két kiváló hegedűse, a 2021-es Végh Sándor Versenyen díjazott duó tagjai, Gulyás Emese, valamint a kamarazenélésben ugyancsak otthonosan mozgó, brácsán is gyakran játszó Kostyál Péter szólójával üdítő zenei párbeszéd szólal meg a szünet előtt.
Bár sok a datálási bizonytalanság, a g-moll szimfónia valószínűleg az első Haydn súlyos moll műveinek sorában. A szerző számára 1765 táján már rendelkezésre állt az Esterházy-udvar teljes zenekara, így – a létszám adta lehetőségekkel élve – a megszokott kettő helyett négy kürtöt írt elő a partitúrában. A mű fojtott suttogással indul, és a nyugtalanságot csak tovább fokozzák a váratlanul beiktatott csendek; a zenekari tutti ezután szinte sokkolóan hat. Enyhül a feszültség a csak vonósokra komponált lassú tételben, de a menüett – vidám trióját leszámítva – újra komor hangulatot áraszt. A finálé energikus és lendületes, tele kontrasztokkal, izgalmas effektekkel és zaklatottsággal.
A Salzburgból szabadulni vágyó Mozart éhezett a nagyvilág divatjaira. Mannheimi-párizsi útján ismerkedett meg a sinfonia concertante műfajával, ami nem más, mint a szimfónia és a versenymű keveréke, amelyben a szólisták és a legváltozatosabb hangszer-összeállítások kapják a főszerepet. 1779-ben született művében a hegedű és a brácsa teljesen egyenrangú nemcsak a szólisták tekintetében, de az osztott brácsaszólamoknak köszönhetően a zenekarban is. A zenei témáktól hemzsegő nyitótételt elragadó moll lassútétel követi, amelyben a hegedű panaszos áriájára a brácsa nyújt vigaszt. A művet féktelenül vidám zene zárja, tele váratlan történésekkel.
Salzburg után Bécs sem hozott örökös sikert Mozartnak. A vegyes fogadtatásban részesülő Figaro házasságát és szerzőjét tárt karokkal várták viszont Prágában. Az operája vezénylésére odalátogató
Mozart egy további koncertet is adott a cseh fővárosban: itt hangzott el a D-dúr szimfónia, amelyért rajongott a közönség. Noha a műfaj korabeli formai előírásai szerint a szimfóniatételek közül nem hiányozhatott, Mozart műve mégis nélkülözi a menüettet. A szokatlan terjedelmű, háromtételes darab a Don Giovanni drámaiságát előlegező lassú bevezetéssel indul, amelyet az utána következő összetett főrésszel együtt hirtelen moll elsötétülések jellemeznek. Az érzéki szépségű, mély dalként hangzó lassú tétel után fényes finálé zárja a tragédia lehetőségét mindvégig hordozó szimfóniát."
Joseph Haydn: 39. (g-moll) szimfónia, Hob. I:39
Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra, K. 364;
38. (D-dúr, „Prágai”) szimfónia, K. 504
Gulyás Emese (hegedű)
Kostyál Péter (brácsa)
vezényel: Takács-Nagy Gábor
A koncert időtartama 150 perc
Mendelssohn Mahler Capuçon Fischer
Prokofjev Levit Fischer
Ritkán hallható szvit, klasszikus versenymű, Bach előtti tisztelgés és egy szimfonikus életmű záróköve. Ezt kínálja az északi levegőt árasztó, helyenként…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
