Egy 19. század eleji, sokgyermekes család története a Sára asszony. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 20. csütörtök, 19:00
Döbrentei Sarolta: Sára asszony
A Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös produkciója
Egy 19. század eleji, sokgyermekes család története a Sára asszony. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli.
Sára asszony és férje György, Misikét, hetedik gyermeküket temetik. Sára fásult, György összeomlott. A gyermekáldás bősége eddig végeláthatatlan tragédiába fulladt. A tiszteletes vigasztaló szavai gépies és öncélú védőbeszédekké silányulnak, az Úr kegyelemteljes hatalma gyilkos súlyként nehezedik a világra, az orvos tehetetlensége pedig, mintha visszájára fordítaná a segíteni akarást, szinte meghívja a halált, hogy megállapíthassa: ember itt nem tehet semmit.
És ekkor, mintha csak parancsszóra, megérkezik Demeter Bendegúz, a felvilágosult fiatalember, a tiszteletes unokaöccse, aki büszkén vállalja ateista voltát. A fiatal lázadó jelenléte és szavai végleg ellehetetlenítik hitében Sára asszonyt. György még küzd, de a „pallón átsuhanó” boszorkányság szelleme, ösztönös, pogány gondolatok felé űzik a családot. Az istentelenség teret hódít a faluban, Sára asszony nyíltan bevallja, ő már nem hisz. Harcot vív önmagával és környezetével is, érvényes válaszokat keresve gyümölcstelennek tűnő élete romjain. Azután ismét áldott állapotba kerül, de már a temetésre is készül, hiszen elkerülhetetlennek tartja az elkövetkező sorscsapást.
De vajon ki lesz az új jövevény? A válasz szentesíti az újjászülető hitet, Arany János személyében.
Döbrentei Sarolta számos sikeres nagyjáték- és tévéfilm forgatókönyvének elkészítésében vett részt. Dramaturgként dolgozott többek között a Kincsem és a Liza, a rókatündér című filmekben.
Szereplők:
Sára, negyvenes asszony: Söptei Andrea
György, ötven éves férfi: Szarvas József
Demeter Mór, lelkipásztor, huszonöt éves férfi: Berettyán Sándor
Bözsi néni, hatvan éves asszony: Szász Anna m.v.
Erzsike, huszonnyolc éves nő: Márton Emőke-Katinka m.v.
Miksai Tibor doktor, negyven éves férfi: Tatai Sándor m.v.
Demeter Boldizsár diák, húsz éves fiatalember: Ruszuly Ervin m.v.
Idős lelkipásztor: Varga József
Prímás: Kiss B. Ádám m.v.
Táncosok: Sosovicza Fanni m.v.
Bodnár Dániel m.v.
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg: Verebes Ernő
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: Vidnyánszky Attila
Bartók Béla: Magyar képek, Sz. 97, BB 103 Karol Szymanowski: 2. hegedűverseny, Op. 61 Robert Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, Op. 120
Ludwig van Beethoven: 9. (d-moll) szimfónia, Op. 125
Dalok a világból (népdalok és Kodály Zoltán, Max Knigge, Naomi Shemer, Françoise Leleu, Michael Neaum, Arvo Pärt dalfeldolgozásai) Gustav Mahler: 1. (D-dúr, „Titán”) szimfónia
A moll áranyalatai
Jean Sibelius: Hat dal – Sydämeni laulu (Szívem dala), Op. 18, No. 6 Joseph Haydn: 103. (Esz-dúr, „Üstdobpergés”) szimfónia, Hob.…
Madarak éneke hoz novemberi tavaszt a Müpa koncerttermébe.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
