A barokk zene brit szakértője, a Fesztiválzenekar visszatérő karmestere, Jonathan Cohen Vivaldi frappáns, meseszerű művén keresztül mutatja be, hogyan működött a nemzetközi diplomácia a 18. században.
Az itthon ritkán hallható műben a 2012-es magyarországi bemutatón éneklő Baráth Emőke is a Fesztiválzenekar közönsége elé lép.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 11. szombat, 19:45
Baráth Emőke (szoprán), Anna Reinhold (alt), Brindley Sherratt (basszus) • Művészeti vezető: Jonathan Cohen
A koncertről
Antonio Vivaldi: Az ünneplő Szajna, RV 693
A barokk zene brit szakértője, a Fesztiválzenekar visszatérő karmestere, Jonathan Cohen Vivaldi frappáns, meseszerű művén keresztül mutatja be, hogyan működött a nemzetközi diplomácia a 18. században.
Az ünneplő Szajna (La Senna Festeggiante) Antonio Vivaldi messze a legjobban sikerült serenatája abból a háromból, ami a feltételezhető nyolcból fennmaradt. A hangszeres együttesre és három énekes szólistára írt szűk másfél órás, két részből álló mű egy nemzetek közötti szövetség reményében született 1726-ban. Az igencsak kis sereggel rendelkező Velencének szüksége volt a nagyhatalmak támogatására, így fordulhatott elő, hogy a jól felismerhető itáliai zenei stílusba franciás elemek szűrődtek, mint ahogy az is, hogy a darabban Vivaldi a tizenhat éves XV. Lajost dicsőíti már már zavarba ejtő lelkesedéssel. A kizárólag pozitív allegorikus karaktereket – Lajos jó tulajdonságait – felvonultató, végtelenül egyszerű szüzsé és szöveg Domenico Lalli munkája, aki Vivaldi több operájának is a librettistája volt. A történet szerint Erény és Aranykor találkozik a Szajna partján, hogy a világ borzalmairól elmélkedjen. A Szajna megszólítja és befogadja őket, majd a három szereplő közösen dicséri Lajos nagyságát.
Vivaldi zenéje egészen magas szintre emeli ezt az ügyetlen lobbizást. Az áriák, amelyek hol a folyó hömpölygéséről, hol a viharról szólnak, kifejezőek, a vokális szólamok instrumentálisan virtuózak, a kettősök líraiak, a hangszeresek szólisztikus megjelenései frappánsak. A franciás elemek (például a második rész nyitánya) mellé Vivaldi sokat emelt át korábbi műveiből is, s az eredmény gyakran jobb, mint a forrás.
Az itthon ritkán hallható műben a 2012-es magyarországi bemutatón éneklő Baráth Emőke is a Fesztiválzenekar közönsége elé lép.
„Az ember csak hangszer, amelyen a világegyetem játszik. A szimfóniának olyannak kell lennie, mint a világ. Mindent magába kell foglalnia!” – mondta Mahler, s e természetközeliség 3. szimfóniájában figyelhető meg leginkább.
Folytatódik Takács-Nagy Gábor sorozata! Még szerencse, hogy a két bécsi klasszikus, Haydn és Mozart szimfonikus életműve elegendő munícióval szolgál a karmester számára.
Kontinenseken átívelő műsorral érkezik a 20–21. századi zene Grammy-díjas nagykövete. David Robertson nemcsak híresen jó hangulatot teremt maga és a vele dolgozó zenekarok között, nem csupán magas fokú muzikalitásával és letisztult mozdulataival varázsolja el közönségét, de mindig ötletes, kalandos, izgalmas programokat állít össze.
Jössz éjfélkor babzsákra huppanva, az előadóktól karnyújtásnyira klasszikus zenét hallgatni?
Jörg Widmann igazi zenei polihisztor. Nemcsak hangszere, a klarinét egyik legnagyobb élő mestere, de kiváló zeneszerző, hangszerelő és karmester is.…
Camille Saint-Saëns: 3. (h-moll) hegedűverseny, Op. 61 Pjotr Csajkovszkij: Manfréd-szimfónia, Op. 58
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
