5
ALGERNON-EFFEKTUS - Ilyés Lénárd előadása
Algernon-effektus
Kísérleti patkánynevelde 70 percben, avagy egy orvosi látlelet balladája
21-ik előadás
több
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. február 12. szerda, 20:00
"Asszem néha emlékszek... Asszem, hogy emlékszek... Ül az ágy szélén,
kezét a fejemre teszi, és azt mondja: hű de forró... Nemtom... Talán a
nő az intézetbe.... Próbálok, próbálok emlékezni, asszem hogy nő
volt."
A szellemileg visszamaradott Charlie Gordon zsenivé válásának fejlődéstörténetét, a mára világhírűvé lett Virágot Algernonnak című
novellát Daniel Keyes 1958-ban jelentette meg először novella
formájában. A nagy sikerre való tekintettel a ma is élő amerikai
szerző 1966-ban regényt komponálva az anyagból hősét elindította
a világsiker felé vezető úton. A könyv népszerűségét bizonyítja,
hogy két film is készült belőle, egy Oscar-díjas alkotás 1968-ban és
egy tévéfilm 2000-ben.
Néhány évtized múltán az Algernon-effektus alkotóit is megragadták a szövegben rejlő filmes lehetőségek, és ahogy a regény monológgá sűrűsödött, úgy lett rajta úrrá a filmekre jellemző ún. kihagyásos vágástechnika, mely az előadás nyelvét egy sajátos irányba terelte. Így az alkotók, Bicskey Lukács rendező és Ilyés Lénárd színész a hosszú monológok helyett filmszerűen pörgetett, apró jelenettöredékekből kezdett építkezni újszerű és sajátos formanyelvet teremtve.
Az előadás egyik sikere, hogy telt házzal szerepelt az ország legnevesebb meghívásos színházi fesztiválján, a Pécsi Országos Színházi Találkozón, azaz ismertebb nevén a POSZT-on.
Kritikák:
kezét a fejemre teszi, és azt mondja: hű de forró... Nemtom... Talán a
nő az intézetbe.... Próbálok, próbálok emlékezni, asszem hogy nő
volt."
A szellemileg visszamaradott Charlie Gordon zsenivé válásának fejlődéstörténetét, a mára világhírűvé lett Virágot Algernonnak című
novellát Daniel Keyes 1958-ban jelentette meg először novella
formájában. A nagy sikerre való tekintettel a ma is élő amerikai
szerző 1966-ban regényt komponálva az anyagból hősét elindította
a világsiker felé vezető úton. A könyv népszerűségét bizonyítja,
hogy két film is készült belőle, egy Oscar-díjas alkotás 1968-ban és
egy tévéfilm 2000-ben.
Néhány évtized múltán az Algernon-effektus alkotóit is megragadták a szövegben rejlő filmes lehetőségek, és ahogy a regény monológgá sűrűsödött, úgy lett rajta úrrá a filmekre jellemző ún. kihagyásos vágástechnika, mely az előadás nyelvét egy sajátos irányba terelte. Így az alkotók, Bicskey Lukács rendező és Ilyés Lénárd színész a hosszú monológok helyett filmszerűen pörgetett, apró jelenettöredékekből kezdett építkezni újszerű és sajátos formanyelvet teremtve.
Az előadás egyik sikere, hogy telt házzal szerepelt az ország legnevesebb meghívásos színházi fesztiválján, a Pécsi Országos Színházi Találkozón, azaz ismertebb nevén a POSZT-on.
Kritikák:
http://www.kulturpart.hu/uzenet_a_foldrol/33154/az_algernoneffektus_ereje
http://www.kulturprojekt.hu/algernon-effektus/
http://www.facebook.com/notes/fekv%C5%91-8/vaspor-meg-naspolya/26638241682419
Ajánlatunk
Műsor: Robert Schumann: 3. (Esz-dúr, „Rajnai”) szimfónia, Op. 97 Richard Wagner A walkür – 3. felvonás 3. kép
A moll áranyalatai
Ajánló
Jössz éjfélkor babzsákra huppanva, az előadóktól karnyújtásnyira klasszikus zenét hallgatni?
Ludwig van Beethoven: 9. (d-moll) szimfónia, Op. 125
Richard Strauss: Don Juan, Op. 20 Samuel Barber: Hegedűverseny, Op. 14 Dmitrij Sosztakovics: 5. (d-moll) szimfónia, Op. 47
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!